Zolee megérkezett

Hozott magával téliszalámit és vírusokat. A karanténvizsgálatsorán elvették a téliszalámit, a vírusait megtarthatta. Szerintem már alig várták a karanténosok, hogy valaki hozzon téliszalámit. Ritka csemege. Hiába csorgattam a nyálamat hetekkel előtte, nem hasnyált.

William Light iskola fog fényt hozni az életébe. Egyenruhát megvettük, már amit lehetett kapni belőle. Egyelőre minden este a beachre kell levinni, új neki még minden egyes hullám.

Hullámról jut eszembe, hogy talán nemsokára orvosként dolgozhatok. Tulajdonképpen már dolgozhatnék, de egyetlen egy papír hiányzik, hogy regisztráljon a kamara. Ezt a papírt úgy hívják, hogy jó hírnév igazolás. Január 6-án adta be Zolee az összes dokumentumot, ami kell ahhoz, hogy kiadják ezt a papírt az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal munkatársai. Írtam nekik, hívtam őket, leendő kórházam is írt nekik, de egyelőre semmi. Van időm elmélkedni itthon, hogy vajon mikor jön meg az fránya papír. De kellenek ezek a tapasztalatok, hogy rádöbbenjek, hogy a bürokráciának is vannak fokozatai. (Tagja voltam a British Medical Council-nak, ott csak két kattintás volt a neten és egy hét múlva jött a jó hírnevem. Sajnos a Magyarországi jó hírnevemről is meg kell győzödniük.) Na a magyar hatóságnak már többféle papír kell, és sok jó magyar forint, hogy kiadja a papírt. Sajna a pénzért nem jár semmi jog számomra, úgyhogy marad az idegőrlő várakozás.