26 April 2007

A szárazság sem cél nélküli az én világnézetem, pontosabban hitem szerint. Így az sem, hogy az Államkincstár késlekedett a törlési engedély kiadásával. De igen! Végre megszülték! Majdnem két hónap telt el, de elismerték, hogy befizettem a pénzt, és nem tartozom a Magyar Államnak. Persze még próbálkoztak: az ügyvéd azt mondta, hogy még el akarták küldeni az Önkormányzatba még egy igazolásért, hogy az Önkormányzat elutalta-e a pénzt az Államkincstárnak. Meg, amit kiadtak papírt, azzal is voltak gondok, de most már sínen van az ügy ezen része. Ha a vevő is kegyeskedik kifizetni a megvett lakást, akkor az eladást lezártnak tekinthetjük. Nem véletlenek ezek a nehézségek, volt alkalmam elgondolkodni, hogy mit és hogyan tegyek a jövőben. Nevezetesen arra jutottam, hogy elkezdem járni az ismét orvossá válás rögösnek tűnő útját. Az első lépés a nyelvvizsga lesz és utána még egy vagy több vizsga míg orvosi álláshoz jut az ember.

Persze addig is szeretnék dolgozni. Hogy érzékeltessem az itteni sebességet: pl. egy héttel ezelőtt jelentkeztem egy állásra. Még aznap hívtak, hogy csak Adelaide-ben akarok-e dolgozni vagy Ausztráliában máshol is, és hogy majd a helyi képviselőjük jelentkezik. Eltelt egy hét, mire hívtak megint, hogy 10 nap múlva (!) este telefoninterjút tartanának.